Nem vagyok jó anya Első fejezet: A témaválasztás indoklása

„Az élet vezérfonala a saját tapasztalataink folytonosan változó, egyre magasabb szintű megértése és értelmezése. Állandóan a valamivé válás, valamivé fejlődés folyamatában vagyunk.” (Carl R. Rogers Valakivé válni, 2010. 57. oldal)

2008-ban kezdtem el egyéni segítő munkámat.
Anna 2009 őszén jelentkezett hozzám problémájával együttműködésünk másfél évig tartott.
Ahogy Anna története kezdett kibontakozni előttem, egyúttal egyre közelebb is került hozzám, mert sorsában voltak olyan szakaszok, pontok, amikben hasonlóságokat, párhuzamosságot véltem felfedezni a saját -10 évvel korábban megélt- sorsommal.
Az egyik ilyen, amit kiemelnék, hogy évekig én is bizonytalankodtam apai szerepemben. Számtalanszor feltettem magamnak a kérdést: „Vajon elég jó apa vagyok?”.
A másik hasonlóság, hogy az ő és az én második gyermekem fogantatása sem volt tudatosan tervezett. Ezért mindketten feltettük magunknak és a párunknak is azt a nagyon nehéz kérdést, hogy: „megtartsuk, vagy ne tartsuk?” .

Ezek alapján úgy éreztem, hogy nem csak, mint „külső szemlélő” ismerem azt, amin keresztül megy, hanem saját életemben, lelkemben is megéltem hasonló helyzeteket apaként, férfiként. Érdekes, izgalmas folyamat volt egyszerre látni, megélni Anna jelen történetét a saját 10 évvel korábban megélt, már megdolgozott saját tapasztalataimnak tükrében.

 (http://www.augeo.hu/)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatodik fejezet: A férfi, mint családfő, mint apa

Dolgozatomban nem térek ki a férfivé válás, a férfi identitás kialakulására, de témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni a férfi, mint apa, mint családfő szerepét. A téma fontosságát abban látom, hogy Pálra, mint férfire, apára mik vetülhettek a társadalom és Anna szempontjából, ami segíthette, vagy éppen korlátozhatta Annát kiteljesedésében. „Definíció szerint a családfő intézménye hierarchikus viszonyt fejez ki a családtagok között, amely értelmében a családfő irányító szerepet tölt be a családi közösség életében, az ő szava döntő a legfontosabb kérdésekben. A társadalom felé ő képviseli a családot, és ő vállal felelősséget családtagjaiért. A családfő intézménye tehát a tradicionális nemek közötti szerepmegosztást tükrözi a családban. A családfő pozícióját elsődleges jövedelemszerző feladata, illetve családfenntartó szerepe miatt hagyományosan a férfi, férj, családapa töltötte be.” (Nagy Ildikó, 2001. 156. oldal) Anna nagyszüleinél egyértelműen megjelent a férfi, mint cs
További információk

Utolsó fejezet: rövid összegzés

Annával való együttműködésünk –ahogy fent kifejtettem- több szakaszra volt osztható, aminek egyenként is volt jellemző vezérfonala, témája. Viszont ha az egész, csaknem másfél éves folyamatra „távolabbról” tekintünk rá, akkor úgy látom, hogy az egésznek volt egy egyre kisebb hullámokban történő felfelé ívelése, közben egy nagyobb „visszalépéssel”, ami viszont rövid időn belül visszatért az eredeti szintre és tovább ívelt felfelé. Kezdetben Anna lelke „háborgott”, szinte pillanatról-pillanatra változott a hangulata a kétségbeesés, a düh, a reménytelenség között. Ahogy viszont az intenzív érzések ki tudtak belőle törni, úgy fokozatosan elkezdett kisebb „kitöréseket” produkálni. Csökkent lelkében a „nyomás”. Így lassan visszatértek, az amúgy rá jellemző logikai elemző, asszociációs képességei: a minden napot küzdelemnek megélő Anna elkezdett újra jobban figyelni saját magára, a visszajelzésekre. Hullámzásai, hangulat változásai ugyan még voltak, de ezeket már képes volt megfigyel
További információk

Kilencedik fejezet: „Úristen, terhes vagyok! Mi lesz velem?”

Mivel dolgozatom arra kérdésre kereste a választ, hogy Anna miért nem érzi magát jó anyának, és eddig tulajdonképpen a második szakasz végére el is jutottunk, a következő részeket csak röviden foglalom össze, hogy láttassam Anna lelki fejlődésének további szakaszait. A harmadik szakaszunkat 10 alkalomra terveztük a fenti célokkal. El is kezdtük a közös munkát. Pál gyerekeivel kapcsolatban az vezetett a megoldáshoz, hogy Anna előbb Pállal egyeztetve, aztán közösen négyesben átbeszélték a náluk működő szabályokat, amiket mindenkinek be kell tartani. Közösen összeállítottak egy házirendet, amit ki is függesztettek. Tudatosították a lányokban, hogy az ittlétük alatt nekik is vannak feladataik, segíteniük kell a rend megtartásában, el kell pakolniuk maguk után és a házi munkába, főzésbe is be kell segíteniük. Mivel ezeket a kereteket közösen alakították, a lányok is el tudták fogadni. Így ez a része elkezdett jól működni. Egyik alkalommal viszont Anna azzal fogadott, hogy: „terhe
További információk