Lelki egészség

A Normalitás-hoz hasonlóan, a lelki egészség is egy olyan fogalom, amit szinte minden nap használunk, mégsem biztos, hogy meg tudnánk fogalmazni, hogy mikor is érezzük magunkat lelkileg egészségesnek.
Véleményem szerint viszont fontos tisztába lenni vele ahhoz, hogy adott helyzetemben, állapotomban viszonylag reálisan meg tudjam ítélni, hogy mennyire vagyok közel, vagy távol tőle.

Hogy segítsek eligazodni, röviden összefoglaltam azokat a főbb megközelítéseket, elveket. Amennyiben úgy érzi, hogy -a lentiek alapján- tartósan kibillent lelki egyensúlyából, segítek újra visszatalálni: http://www.augeo.hu/

Lelki egészség – pszichoanalitikus megközelítés (Jahoda nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Uralom a környezet felett
  2. Adekvát valóságérzékelés
  3. Integráltság
  4. Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt
  5. Folyamatos fejlődés és növekedés az önmegvalósítás irányában
  6. Autonómia
Lelki egészség – egészséglélektani megközelítés 1. (Becker nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Képességek
  2. Öncentrálás, önkontroll
  3. Jólét, lelki egyensúly
  4. Saját értékek tudata
  5. Expanzivitás
  6. Autonómia
  7. Késztetettség, késztetési erők
Lelki egészség – egészséglélektani megközelítés 2. (Tudor nyomán, hivatkozza Buda, 2001)
  1. Megküzdési (coping) képesség
  2. Feszültségek, stresszek uralásának képessége
  3. Megfelelő énkép és önazonossági érzés
  4. Önértékelés
  5. Önfejlesztés, a fejlődőképesség
  6. Autonómia
  7. Változási képesség
  8. Szociális támogatások igénybevétele, részvétel társadalmi mozgalmakban
Lelki egészség – „cultural literacy” megközelítés (Doku nyomán, hivatkozza Buda, 2001)

  1. Képesség szeretet nyújtására / elfogadására
  2. Biztonság és státusz „adekvát” átélése a társadalomban
  3. Megfelelő mértékű spontaneitás, érzelmi válaszok (pl. harag, öröm, szomorúság) megfelelő skálája
  4. Hatékony kapcsolat a valósággal (nem túl sok, nem túl kevés)
  5. Gazdag fantáziavilág, amely segíti a kreativitást
  6. Az önismeret, önértékelés olyan foka, mely elősegíti a saját én és a másik ember ártalmak utáni reparációjának megvalósítását, az ehhez szükséges képességek gyakorlását
  7. A tapasztalatokból való tanulás képessége
  8. A csoport igényeinek teljesítési képessége, együtt azzal a választási szabadsággal, hogy ezt mikor és mennyiben teszi, figyelembe véve saját – mint csoporttag – felelősségét is
  9. Az önkifejezés szabadsága, tekintettel azonban a saját viselkedés vagy cselekvés hatására másokat illetően
  10. A saját és mások testi szükségleteinek kielégítési képessége
Copy Right Csizi András 2015. http://www.augeo.hu/

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Harmadik fejezet: A női szerepek átalakulása a XXI. század második felében

„Hogy egy fiatal frissen kivívott képességei nem regrediálnak-e újra gyermekkori konfliktusokba, az nagymértékben függ attól, hogy milyen rangot és milyen esélyeket tud biztosítani számára a „pajtáscsoport”, a vele egyívásúak köre, ezenkívül azonban attól is, hogy mennyire egyengeti a nagyobb társadalom a szociális játékból a munka világának élményébe való átmenet útját, s hogy milyen feltételek közt érlelődik meg benne a szilárd társadalmi felelősség. Mindennek a fiatal egyén és a társadalma között hallgatólagosan megkötött kölcsönös szerződésen kell alapulnia”  (Erik H. Erikson 1969. 78. oldal) Úgy gondolom abban, hogy Anna odáig jutott, hogy elbizonytalanodott, megingott anyai szerepében, egyik fontos hatás lehetett, hogy a társadalom milyen elvárásokat támaszt a nőkkel szemben. Ennek alakulását szeretném bemutatni magyarországi kutatási eredmények alapján. Anna nagyszüleiről a következőket tudom: anyai nagyanyja fiatalon szolgálóként dolgozott gazdag családoknál, majd házass
További információk

Hatodik fejezet: A férfi, mint családfő, mint apa

Dolgozatomban nem térek ki a férfivé válás, a férfi identitás kialakulására, de témám szempontjából fontosnak tartom kiemelni a férfi, mint apa, mint családfő szerepét. A téma fontosságát abban látom, hogy Pálra, mint férfire, apára mik vetülhettek a társadalom és Anna szempontjából, ami segíthette, vagy éppen korlátozhatta Annát kiteljesedésében. „Definíció szerint a családfő intézménye hierarchikus viszonyt fejez ki a családtagok között, amely értelmében a családfő irányító szerepet tölt be a családi közösség életében, az ő szava döntő a legfontosabb kérdésekben. A társadalom felé ő képviseli a családot, és ő vállal felelősséget családtagjaiért. A családfő intézménye tehát a tradicionális nemek közötti szerepmegosztást tükrözi a családban. A családfő pozícióját elsődleges jövedelemszerző feladata, illetve családfenntartó szerepe miatt hagyományosan a férfi, férj, családapa töltötte be.” (Nagy Ildikó, 2001. 156. oldal) Anna nagyszüleinél egyértelműen megjelent a férfi, mint cs
További információk

Ötödik fejezet: A női szerep és kiteljesedése az anyává válással

„Függetlenül attól, hogy melyek és milyenek voltak az ő előzetes motivációi, a gyenge pontjai, a korábbi érzelmi reakciói –amint anyává válik, bizonyos ideig teljesen új lelkülettel fog működni. Ez az anyai tudat elnyomja, kiszorítja a korábbi lelki jelenségeket, és központi helyet foglalva el a nő belső világában, azt teljesen átalakítja. (…) A születendő gyermek adott ideig bizonyosan meghatározza gondolatait, félelmeit, reményeit, fantáziáit. Befolyásolja érzéseit, tetteit, még a legelemibb érzékelő és információ-feldolgozó rendszerei érzékenységét is. Egy saját gyermek átrendezi a kedvtelések és örömforrások körét; és igen valószínű, hogy részben átalakítja az alapvető értékrendet. Még valamennyi korábbi kapcsolatára is komoly hatással van, azzal a következménnyel, hogy az anya átértékeli közeli kapcsolatait és újrafogalmazza szerepét az eredeti családja történetében.” (Daniel N. Stern. 2007. 7. oldal) Anna is hasonlóan fogalmazta meg azt, hogy az ő életét is „fenekestül felf
További információk