Normalitás

„Nooooormális?” –halljuk rendszeresen Besenyő Pista bácsitól, de gondolkodtunk-e már azon, hogy mi is az, hogy normális? Ki normális? Mi alapján határozhatjuk meg?
Nos, ezeket összegeztem a következő írásomban.

Az orvostudomány elsősorban: az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét emeli ki.

Társadalmi fejlődés oldaláról nézve: az a képesség, mellyel az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni.

Az egyén szempontjából: az egyén optimális gyarapodását, elégedettségét kell figyelembe venni. A normalitás ez esetben azt jelentheti, hogy az egyén képes:

• fizikai adottságainak megfelelően;
• más emberekkel együttműködve;
• boldogságot, elégedettséget, örömet érezve;
• képességeit kibontakoztatva –lehetőségei szerint alkotó módon;
• önállóan élni anélkül, hogy másnak a terhére lenne. (Preston '43)

A teljesség igénye nélkül néhány normalitás definíció:

Allport: normális, egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni, akire az a jellemző, hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik, egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik, gondolkodik, él, örül.

Erikson: az egyén saját magát, mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg, másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva, velük azonos emberi méltóságot, szeretetet, törvényeket, célokat vallva éli meg életét.

Jahoda: szerint pedig akkor, amikor a lelki egészség fogalmát értelmezni próbáljuk, nem jelenségeket fogalmazunk meg, hanem azt a törekvésünket öntjük szavakba, amilyennek lennünk kellene, vagy amilyenek lehetnénk.

Zax és Klein: szerint sokféle normális, ill. egészséges ember van. A közös bennük az, hogy mindegyik képes a saját, adott társadalmi normáinak megfelelően élni.

Az egyik közös elem ezekben a definíciókban, hogy az alkalmazkodást központi fogalomként kezelik.

Összevetve a legkülönfélébb normalitás fogalmakat, a következő kritériumokat találjuk:

1. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság, megfelelés a változó körülményeknek; életcélok; sikerhez, kudarchoz illeszkedő viselkedés;
2. Élvezés, örömképesség: szexuális örömképesség; egyéb szükségletek; társadalmi szerepekhez illeszkedő; munkatevékenységet kedvelő; ellazulási képesség;
3. Kompetens interperszonális viselkedés: társadalmi szerepeknek való megfelelés; társadalmi-társas kapcsolatok rendszerében helyeselt, jutalmazott viselkedés; közösségi lét; elkötelezettség mások felé; felelősségtudat;
4. Intellektuális képességek: hatékony, pontos észlelés; hatékony gondolkodás; józanész, józan ítélő képesség; megfelelő logikai funkciók; valósággal való jó kapcsolat; önismeret; hatékony problémakezelés; tudatosság és a tapasztalatok megértése, felhasználása;
5. Érzelmi - és motivációs kontroll: frusztrációtűrő képesség; szorongással való bánni tudás; erkölcsi érzék; bátorság; önuralom; stresszel szembeni ellenálló-képesség; közösségi gondolkodás; lelkiismeret; én-erő; becsület,
6. Szociális attitűdök: önzetlenség; aggódás másokért; bizalom; mások szeretete; szívélyesség; intim kapcsolatokra való képesség; átélés; beleélés képessége - empátia,
7. Produktivitás: valamilyen hasznos tevékenység; kezdeményező készség; kreativitás,
8. Autonómia: érzelmi függetlenség; identitás; önuralom; tárgyilagosság,
9. Integráltság: önmegvalósítás; egységes életszemlélet; egyensúlyi állapot; össze-egyeztethető motívumok; hasznosság; képesség arra, hogy integráltan kezelje ösztönös késztetéseit, energiáit és konfliktusait; konzisztencia,
10. Kedvező énkép, önismeret: érzi, hogy képes megbirkózni feladataival, elégedett eredményeivel; elfogadja önmagát, jó véleménnyel van magáról; bízik abban, hogy képes szembenézni a problémákkal is; szabadnak érzi magát, tudja, érzi, hogy saját maga határozza meg sorsát; becsüli önmagát¸ optimista.

A lelki egészség a testi egészséggel analóg és lényegében a betegség hiányát fejezi ki.A normális ezt a jelentést is magába foglalja - de ezen kívül számos más értékmérő kritériumot is tartalmaz.

Végül pár szóban arról, hogy mit jelent az, hogy beteg?

Az egész személyiség az, vagy csak azt, hogy valamilyen betegsége van? Erről is eltérően vélekednek a különböző gondolati rendszerek a pszichológiában, de összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy:

Egészséges ember az, aki önálló életvezetésre képes, élethelyzetéből adódó szerepeit elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, és eközben örömszerzésre képes, s életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli.