OTDK '97: Utószó

Dolgozatomban megpróbáltam egy átfogó képet adni a Waldorf-pedagógiáról. Ezért írtam elég hosszan az első iskola megalakulásának körülményeiről, a pedagógia megalkotójáról is. Igyekeztem bemutatni azt, hogy a Waldorf-pedagógia koncepciója teljes mértékig összhangban van az új NAT-ban megfogalmazott célokkal, alapelvekkel, a műveltségi területek oktatásának követelményeivel, tehát alkalmas arra, hogy segítségül szolgáljon minden tanárnak, aki majd saját, helyi tantervét, tanmenetét, óravázlatát írja, ebből is ötleteket, szemléletet, meríthet. De ami miatt még fontosabb elgondolkodnunk ezen a pedagógián, az a bevezetőmben leírt tények! A Waldorf-pedagógia gyerek-és világszemléletét én a legmesszebbmenőkig követendőnek tartom! Az a pedagógus, amelyik nem képes tisztelettel, szeretettel és odaadással fordulni a gyerek felé, az csak árt a gyerek személyiségének és nem szabadna tanítania! Ideje lenne komolyan venni a pedagógus hivatást és ezzel együtt a pedagógus képzést is, mert - ugyan nagy szavaknak tűnnek, de- a jövőnk függ ettől!A mostani oktatási rendszer passzivitásra kényszeríti a gyereket. Ezért fektettem dolgozatomban nagyobb hangsúlyt a pedagógiai hozzáállás mellett a tevékenységre, a mozgásra és természetesen a mindenhol „mostoha gyerekként” kezelt testnevelésre.Utaltam arra is, hogy a testnevelés oktatásában is szemléletváltásra van szükség. Az iskolai testnevelésnek nem lehet feladata az élsport utánpótlásának nevelése. (Érdemes lenne az élsport mai helyzetén is komolyan elgondolkozni, mennyiben szolgálja valójában az embert?) Itt is nagyon jó példa lehet a Waldorf-pedagógia szemlélete, amire dolgozatomban több helyen is utaltam. Dolgozatom testnevelésről szóló részének megírásánál nem volt könnyű dolgom, mert egyrészt a Waldorf-iskolák testneveléséről tudomásom szerint nincs magyar nyelvű anyag, másrészt egy ilyen iskolába nehéz bejutni. Nem azért, mintha szégyellnék megmutatni azt, amit csinálnak, hanem a látogató zavarja azt a csodálatos atmoszférát, ami egy-egy órán kialakul. Amit meg is értek.Végezetül arra szeretném még egyszer felhívni a figyelmet, hogy a Waldorf-iskolák több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött olyan, a helyi környezetbe, kultúrába illeszkedő, a társadalmi igényeknek is megfelelő, harmonikus, tiszta emberi, szeretetteljes viszonyon alapuló életet élnek, mely minden gyereknek megadja azt a lehetőséget, hogy legjobb képességeit kibontakoztatva válhasson belőle aktív, egészséges, döntésre képes, magával és a környezetével harmóniában élő szabad ember. Ha valakiben megfogalmazódott a jobbítási szándék, akkor dolgozatom megírása nem volt hiábavaló.